e-Kormányzat: rendeletek, határozatok  ·  Honlaptérkép  ·  Levélküldés 2019. május 19. vasárnap, Ivó, Milán napja 
A faluról
Önkormányzatunk
Polgármesteri Hivatal
Intézmények
Civil szervezetek
Egyházak
Hasznos információk
Hírarchívum
Vállalkozói oldal
Általános közzétételi lista
Közbeszerzés
 

Mária hónapjai

 

Május a hagyományosan Máriának szentelt hónap. E jámbor szokással már a középkori misztikusoknál is találkozunk, ám virágkorát a 18. század végén élte Itáliában. A májusi ájtatosságok kezdetét 1785-re lehet pontosítani, amikor Alfonso Mozzarelli olasz jezsuita atya kiadott egy könyvet májusról, mint Mária-hónapról. Május a tavasz, a virágok, a szépség ünnepe és Mária a teremtett világ legszebb virága, akinek szépsége a mai embert is lenyűgözi.

Ermanno Toniolo olasz mariológus, a Mária Szolgái, vagy ismertebb nevükön szerviták rendjének tagja a Vatikáni Rádiónak a Mária-hónapról elmondta: 

A Mária-hónap a II. Vatikáni zsinat reformjával radikális változást ért meg. Korábban a hívek papjaikkal délutáni ájtatosságra, litániára gyűltek egybe. Az esti mise bevezetésével a hangsúly áttolódott ezekről a nem szigorúan liturgikus szertartásokról a liturgia ünneplésére.

Ma már a május legtöbbször a húsvéti időszak keretébe illeszkedik. Következésképpen a húsvéti keresztségből kiindulva 30 napon át előre és egyre magasabbra emelve tekintetünket haladunk a hónapot lezáró ünnep felé, amely a világegyház naptára szerint a vizitáció, Mária Erzsébetnél tett látogatásának ünnepe. Ma már nem elsősorban Mária-tiszteletről beszélünk, hanem Mária társjelenlétéről, hiszen Mária az egyház szívében helyezkedik el, Ő az emberiség és a népek Édesanyja. Mária hozzánk tartozik, azokhoz, akik a helyes úton járnak, de azokhoz is, akik letértek róla. Mindannyian a Boldogságos Szűzanyára emeljük tekintetünket ebben a hónapban, mert ő segít bennünket abban, hogy szeretetközösséget teremtsünk. Az ima, az áldozathozatal, a felajánlások segítsék lelki utunkat ebben a Máriának szentelt hónapban, hogy a szeretet konkrét cselekedetei által a megbékélés és a kiengesztelődés eszközei lehessünk ebben az erőszak által megjelölt mai világban.

 

Októberben is sokat gondolunk Máriára, hiszen ebben a hónapban rózsafűzér imádságra gyűlnek össze a hívek. Az egyházi év liturgiájában létezik egy ünnep, amely kifejezetten a rózsafüzérnek lett szentelve: október 7., a Rózsafüzér Királynéjának ünnepe. Ennek gyökere 1571. október 7-ig nyúlik, a keresztény seregek törökök feletti lepantói tengeri győzelmének napjáig, melyet V. Piusz pápa és a hívő nép a Szűz Mária különös segítségének tudta be. Nemzeti történelmünk feljegyzi, hogy Hunyadi János, a nagy törökverő, állandóan kardjára csavarva hordta a szentolvasót. A nándorfehérvári és egyéb győzelmeit is a rózsafüzér segítségének tulajdonította. II. Rákóczi Ferenc hadvezér kezében is naponta ott volt a rózsafüzér, és rendszeresen el is végezte. A török veszedelem idején a mi vidékünkön 1716-ban Péterváradnál is a rózsafüzér imádsága segítette győzelemre a keresztény seregeket.

Egyházunk a hálás megemlékezés jegyében nemcsak ezen az ünnepen, hanem egész hónap folyamán fokozottan ajánlja a közös rózsafüzér imádságot. Utánozzuk Máriát, amint Fia életének eseményeit "emlékezetébe véste és szívében gyakran gondolkodott rajtuk" (Lk2,19). A szentatya figyelmeztet: "A szentolvasó ismétlődésével előfeltételezi a Megváltó és a Szűzanya iránti élő hitet és őszinte szeretetet". Hasonlóan Prohászka Ottokár püspök is kiemeli: "Ó, ha tudnánk hitből imádkozni! Hitből imádkozunk, ha Krisztusban elmélyedünk. Ezt tesszük a rózsafüzérben, melynek legfőbb kelléke, hogy elmondása közben az illető hitcikkelyekkel foglalkozunk. Krisztus személye, élete, halála, a benne megnyilatkozó szeretet és fájdalom, az ő küzdelme és győzelme lebeg szemeink előtt." Amikor a keresztény a rózsafüzért imádkozza, vagyis elkíséri Máriát élete különféle mozzanataiban, akkor megsejt valamit a Szent Szűz szívét eltöltő érzelmekből, hiszen ő tanúja és gyakran főszereplője volt ezeknek a titkoknak. A rózsafüzér negyed órája így elmélkedés, Mária vezetésével végzett szemlélődés lesz.

II. János Pál pápa emlékeztetett arra is, hogy "a rózsafüzérben a Krisztus misztériumról való elmélkedés sajátos módszere az ismétlés, mely természetes módon segíti elő a titkokkal való azonosulást. Ha az imát felületesen végezzük, szárazzá válhat, de ha a szeretet kifejezésének tartjuk, nem fáradunk bele, hogy újra és újra visszatérjünk a szeretett személyhez. Az Üdvözlégyek ismétlése közvetlenül Máriához fordul, a szeretet aktusa ővele és őrajta keresztül Jézusnak szól". Eközben az imádkozót az evangéliumi életvitelre, Krisztus követésére serkenti, a helyes gondolkodásmódra tanítja, kellő bölcsességre neveli.

A rózsafüzér az emberi szolidaritás imamódja. Kollegiális: a hívek közös imája. Tükrözi az első megváltott emberi lény, Mária lelkületét, aki az egyház képe és anyja. Ez a világ minden emberéért végzett ima, az élőkért és az elhunytakért, fiatalokért és öregekért, a szenvedélybetegekért, a széthulló családokért, mindenki boldogulásáért és üdvösségéért.

A rózsafüzérről, mint lélekmentő eszközről a Fatimai Szűzanya utolsó, október 13-i megjelenése alkalmával így nyilatkozik: "A Rózsafüzér Királynője vagyok. Továbbra is imádkozzátok a rózsafüzért. Ne bántsátok meg többé Istent! Imádkozzatok, sokat imádkozatok, és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek elveszik!"

Szent Domonkos, a nagy rendalapító korának tévtanításai, eretnekségei ellen, mint szellemi és lelki fegyvert használja és ajánlja a szentolvasót. Ezzel az imádsággal több lelket mentet meg, mint prédikációjával. Megszívlelhetjük buzdítását: "A rózsafüzér szent kard. Ez a kard nem üt sebeket, hanem inkább begyógyítja azokat. Ez a kard nem olt ki életeket, hanem inkább feltámaszt lelkeket a bűn halálából. Vegyük kezünkbe ezt a szent kardot, a rózsafüzért és harcoljunk vele a lelkekért, a békéért, a szeretetért."

                   VR/MK

 

Mány község honlapját a jacsa.NET készítette. A szerkesztők névsorához kattintson ide!