e-Kormányzat: rendeletek, határozatok  ·  Honlaptérkép  ·  Levélküldés 2019. május 19. vasárnap, Ivó, Milán napja 
A faluról
Önkormányzatunk
Polgármesteri Hivatal
Intézmények
Civil szervezetek
Egyházak
Hasznos információk
Hírarchívum
Vállalkozói oldal
Általános közzétételi lista
Közbeszerzés
 

Mennybemenetel

 

   

Magyarországon húsvét hetedik vasárnapján tartjuk Urunk mennybemenetelének ünnepét. A nagyböjtöt azért kezdjük szerdával, hogy a szimbolikus negyvennapi böjt ideje kiteljék húsvétig. Jézus egy héttel húsvét előtt vonult be Jeruzsálembe, ezért ünnepeljük körmenettel virágvasárnap. A kereszthalála előtti napon ülte utolsó vacsoráját apostolaival, amelyet mi is nagycsütörtökön ünneplünk. Viszont a mennybemenetel ünnepe, a húsvét utáni negyvenedik nap -- régi nevén áldozócsütörtök -- átkerült a következő vasárnapra. A húsvétot követő ötvenedik napon szállt le a Szentlélek az apostolokra, amelyet mi is az ötvenedik napon, Pünkösdkor ünneplünk.

A nap liturgiája az üdvösségtörténet eseményét segít újra átélni. Már a kezdőénekben az Apostolok Cselekedeteiből ismert angyali kérdéssel találkozunk: Galileai férfiak, mit álltok itt az égre nézvén? Az olvasmány és az evangélium is a negyvenedik nap eseményének részesévé tesz: látjuk, amint Jézus a mennybe emelkedik. Eltávozása a földről szimbolikus, már-már liturgikus esemény, hiszen addig is csak mint megdicsőült, föltámadott jelent meg, tértől és időtől meg nem kötözve, és eztán is megtehetné, az "ég", a "menny" sem köti őt jobban helyhez. Mégis jelképes cselekedetével arra akar bennünket tanítani, hogy ezzel a negyvennapos közöttünk járásával véglegesen befejezte földi működését. Ezután már nem tanít, nem tesz csodákat, nem látjuk őt. Mindent megkaptunk már, ami az üdvösséghez szükséges, egyet kivéve, a Szentlelket, akit megígér, és az apostoloknak kilencnapos várakozása, a kereszténység első virrasztó "kilencede" után el is küld. - Ez a kilenced megjelenik a liturgiában is: a pünkösdig hátralévő napok miséinek és zsolozsmáinak könyörgései egyaránt a Szentlelket várják, kérik az Atyától a Vigasztaló elküldését.

A mennybemenetel dramatizáló megjelenítés. A középkorban helyenként a mise evangéliuma után egy Jézus-képet vagy -szobrot húztak fel a szentélyből a templom padlására, a húsvéti gyertyát pedig elvitték az oltár mellől, hogy ezzel is segítsék megtapasztalni a nap misztériumát: az eltávozott Úr látványa után a hit korszaka következik.

 

(A festmény a garamszentbenedeki Kálvária-oltár szárnyképe, melyet az esztergomi Keresztény Múzeumban őriznek. Az oltár a korszak egyik legjelentősebb festészeti alkotása Magyarországon; a csehországi udvari művészetből származtatható és rokon a burgundiai udvari művészet, valamint Észak-Itália művészeti alkotásaival.)

 

 

Mány község honlapját a jacsa.NET készítette. A szerkesztők névsorához kattintson ide!