e-Kormányzat: rendeletek, határozatok  ·  Honlaptérkép  ·  Levélküldés 2021. február 27. szombat, Ákos, Bátor napja 
A faluról
Önkormányzatunk
Polgármesteri Hivatal
Intézmények
Civil szervezetek
Egyházak
Hasznos információk
Hírarchívum
Vállalkozói oldal
Általános közzétételi lista
Közbeszerzés
 

A jó arányú bejárati homlokzaton magas torony ül, legalul kőkeretes, kosáríves kapuval, zárókövén az alapítás évszámát (1787) olvassuk. A kapuzatot megkettőzött pilaszterpár fogja körül, mely felfut a torony legfelső párkányzatáig olyformán, hogy a frontot koronázó, majd a torony alsó testének záró párkányzata alatt csinos capiteleket visel; a felső toronytestet szegélyező pilasterek elvékonyodnak, amivel a tervező ügyesen hozzájárult a torony magasításához. A kapu felett nyílik a körszeletíves kórusablak, tőle jobbra-balra üres szoborfülkék törik meg a frontszárnyak egyhangúságát. A frontunkat koronázó párkány felett a toronytest két oldalát elegáns hajlású voluták támogatják s a közrefogott alsó toronytest közepén kerek ablak szolgáltatja a felvezető lépcsőzet számára szükséges világosságot. A torony felső felének mind a négy oldalán félköríves ablakok világítják meg a harangházat, hosszúkás alakjuk, de még inkább a toronysisak jelen hosszúdad gúla formája megint csak tornyunk függélyirányú monumentalitásának kedvez. Az oldalfrontok simák, mindkét oldalon fent 2-2 ablakkal. A templom beszűkülő szentélye a trapéz három felső oldalával zárul. Hátához támaszkodik a quadrat alaprajzú sekrestye, jobboldalán oblongum alakú vasrácsos ablakkal, vele szemben a szabadba kivezető, kőkeretes ajtóval.

Amilyen egyszerű a könnyen átlátható templomunk külső architektúrája, épp oly nyugodt és egyszerre átfogható képet nyújt belseje: terméke a gyökerében is nyugodt térhatású, a XVIII. század végén meg éppen lenyugodott, a klasszicizmusba hajló magyar barokknak. A torony alatti belépőből indul a kórusra vezető lépcső, másik oldalán kis fülke nyílik, itt állították fel a lourdesi Szűz Mária oltárt. Csinos szobor ékesíti, de műérték nélkül. A belépő felett foglal helyet a kórus, újabban (1896) megbővítették, s két vasoszlopra helyezték. A széles ívelésű, kéttengelyes hajót két oldalról hosszúkás és kosáríves ablakok világítják. A közepébe benyomuló pilléreket pilaszterek takarják, erősen profilírozott, kettős párkányzatokra nehezedik a kettősre osztott hevederív, mely elválasztja a két csehboltozatot. Az alig beszűkülő szentély diadalíve a mellső pillérekre támaszkodik, s az oltár fölé boruló hevederívet a szentély hátsó sarkaiban álló pillérekre építették rá. Az egytengelyes szentély is két oldalról kapja a világosságot, hátfala pedig szegmentívben zárja a templomot. Belső méretek: a belépő hossza 4 m, szélessége 5 m; a hajó hossza 12,4 m, szélessége 9 m; a szentély mélysége 7 m, szélessége 7,3 m. A templom padlózatát cementlapok födik. A mostani főoltár -- tudjuk -- 1910-ben került a templomba, nincs művészi értéke, bár szemre tetszetős, új gótikus retabuluma levegős, színes szobrai formásak. A hátvéd középső íve alatt a kereszten függő Megváltó lábánál Mária Magdolna térdel, a jobb, illetve baloldali ívek alatt a fájdalmas Szűz és szt. János apostol szobrai állnak. A főoltár mögötti falon ma is függ a régi főoltárkép, mely a keresztre feszített Megváltót ábrázolja, nagyméretű, sötét tónusú vászonfestmény a XVIII. század legvégéről, vagy a XIX. század elejéről, festője ismeretlen. Alatta nyílik a sekrestye ajtó, beleépült a képet tartó, két oldalt volutás faépítménybe, melynek szárnyaira helyezett konzolokon hajdanában bizonyosan szobrok álltak. E keretarchitektúrát szalagos és akanthuszleveles faragványok díszítik. Megemlítjük a szentélykorlátot is, egyszerű, ízléses famunka: körte alakú oszlopocskák sorozatából áll.

A szentélyből szolgál fel a szentély baloldali mellső pillérjére függesztett barokk szószék lépcsőzete. Maga a szószék fából készült faragvány, hétszögű mellvédjének táblái előtt oszlopocskák sorakoznak, hátlapján a kőtáblát tartó Mózes élethű alakja látható, s a hullámvonalú födém csúcsáról lángsugaras felhőgomolyok közül ragyogó istenszem tekint reánk. Az egész építmény gyakorlott művészi kézre vall. A szószékkel szemben elhelyezett barokk stílű mellékoltár ellenben alig képvisel műértéket. Rendkívül kecsesek a hajóba nyomuló pilléreken konzolokra állított mozgalmas, de ájtatos hatást keltő nagy barokk faszobrok a XVIII. század második feléből. Női szenteket ábrázolnak, kiket nem tudtunk megfejteni. Régen valószínűleg a főoltár retabulumának szobortartóin díszelegtek.

Az orgonaszekrény játékasztalával együtt hasonlóan régi barokk darab; arányos, elegáns építmény. Szerkezete új, eredetéről már szóltunk: pneumatikus, 10 változatú, 2 manuális. Jelenleg csak 6 változat kész.

Templomunk kőfaragványai: a keresztkút és a baloldali szenteltvíztartó műemlékszerűek. A fehérmárvány baptisterium késői barokk faragvány, vörösmárvány, rajta kisebb, kockaszerű fehérmárvány, talapzaton áll, oszlopos lábát középen szalag osztja két részre, az oszlop hornyolt, ion stílű, echinus (vánkos) koronázza, erre van rátéve az edény, melyet peremes tető takar. A ráboruló födél vörösrézből készült, tiroli kalap formájú, csúcsán kereszt és szt. Jánosnak Krisztust keresztelő sárgaréz szobra áll. A bejárat baloldalán falba eresztett szenteltvíztartó finom kőfaragvány; mellső oldalán két szarvasagancs közt kereszt ékeskedik, jobbra, balra liliomok, melynek szárai az agancsokhoz simulnak.

A szentedények közül két kelyhet s egy ereklyetartót írtunk le. 1. Ezüst barokk kelyhe aranyozott, poncolt talpa hatgerezdes, az egyes gerezdeket domborművű ezüstskurpok díszítik s minden másodikon a kínszenvedés ezüst domborművű jelképei láthatók. Gombja háromoldalú, váza formájú. Kosarának áttört művű kagylós-indás keretei közt ismét a kínszenvedés eszközei ékeskednek. A kosár felső párkányzata gyöngyfüzérszerű. Mesterjegyén 1726. évszám olvasható. A talp átmérője 15 cm, a kupáé 8,5 cm; a kehely magassága 22 cm. Paténája eredeti. 2. Aranyozott barokk rézkelyhének hullámvonalas talpa hirtelen felmagasodik és a talp felső részét barokk csigák díszítik, bennök búzakalász-köteg, szőlőindás, leveles és fürtös dekoráció ékeskedik és egy kútkáva, beleömlő vízzel. Utóbbiak ezüstözöttek. Az emblémák közt akanthusz leveles díszítés terjeng. A kürtő szár rokokó váza-szerű nodusban végződik, akanthusz leveles dekorációval. Kupa kosarának áttört művű, csigavonalas emblémáiban ismét szőlőfürtös, búzakalászos és rózsás díszítés látható s a kupa felső széle erősen kihajlik. Kora: XVIII. század második fele. A talp átmérője 15 cm, a kupáé 9 cm; a kehely magassága 25,5 cm. 3. Copf stílű sárgaréz ereklyetartója talpának alaprajza majdnem kör alakú, alsó peremét gyöngysor díszíti, a talp középső peremén leveles dekoráció fut végig. Maga a talp hornyolt. A szár közepén ülő nodus korongszerű, ez is hornyolt. Lángsugaras mutatóján kívül ezüstözött, belül aranyozott virágfüzérek körítik két ablakocskáját, melyek közül a felső ellipszis, az alsó kör alakú. XIX. század közepe. Talpátmérője 11,5 x 13 cm; magassága 35 cm.

Paramentumai közül legrégibbnek kék selyem brokát miseruhája látszik. Zöld selyem betétjének közepén fehér lángsugaras I H S monogram ékeskedik, az oldalszárakat ezüsthímzéses szőlőleveles és fürtös dekoráció takarja s a casulát aranypaszománt szegi. XVIII. század vége, vagy XIX. század eleje. Biedermayer fehér miseruhája szövetből készült, széles aranypaszománt szegélyezi. Beszőtt sárga színű levelekkel, virágokkal, zöld levélből és piros virágokból kötött csokrokkal van díszítve. A miseruha veluma sokkal régibb, jóllehet ugyanolyan szövetből készült, de díszítő csokrai - piros rózsából, kék harangvirágból és zöld levelekből -- XVIII. századbeli jelleget mutatnak. Lehetséges, hogy ezeket később máshonnét applikálták rá a biedermayer casula velumára.

A templom fehér szentségi veluma és baldachinja legújabbkori műtermékek, de mert nemes ízléssel, korunk liturgikus irányú stílusában készültek, időmultával bizton számíthatnak műemlékszerűségére. A fehér selyem szentségi velum közepén sárga selyemhímzésű I H S monogram ékeskedik, kék színű s belül magas aranyhímzéses, stilizált liliomfejek környezik. Ugyanezen motívumok térnek vissza a velum szegélyén, hol a monogram helyét sárga selyemhímzéses keresztecskék töltik be. Az ékes modern darabot a budapesti Jó Pásztor apácák készítették 1949-ben. Az ő munkájuk (cca.2500 Ft-ért) az ugyancsak 1949. évben készült fehér selyem baldachin, melyet az előbb leírt motívumokkal díszítettek, hogy theophorikus körmenetek alkalmával egységes környezetet teremtsenek a legméltóságosabb Szentség számára.

 

 

Mány község honlapját a jacsa.NET készítette. A szerkesztők névsorához kattintson ide!