e-Kormányzat: rendeletek, határozatok  ·  Honlaptérkép  ·  Levélküldés 2020. július 08. szerda, Ellák napja 
A faluról
Önkormányzatunk
Polgármesteri Hivatal
Intézmények
Civil szervezetek
Egyházak
Hasznos információk
Hírarchívum
Vállalkozói oldal
Általános közzétételi lista
Közbeszerzés
 

 

Húsvét ünnepe

Az ünnep története:

 Az ószövetségi választott nép életében a nomád eredetű ünnep egybefonódott az Egyiptomból való szabadulással (Kiv 12,21-23) és az arra való emlékezéssel (Kiv 12,11-14; Mtörv 16,1). Ehhez kapcsolódott a kovásztalan kenyerek tavaszi ünnepe. Így húsvétkor a szolgaságból való szabadulást a húsvéti bárány áldozatával és a kovásztalan kenyérrel ünnepelték.

A Húsvét jelentése teljesen más értelmet kapott Jézus kereszthalála és feltámadása miatt. Jézus a mi húsvéti bárányunk, aki magára vette a világ bűneit, és ezzel megszabadította népét a bűntől, a haláltól és ezáltal új életre támadt. Ezért lesz nagyon rövid idő után a húsvét a keresztség szentségének kiváltságos ideje. Érdemes Szent Ágoston egyik mondatát idézni: "Szenvedésével az Úr átment a halálból az életbe és nekünk, hívőknek megnyitotta az utat feltámadásával, hogy mi is átléphessünk a halálból az életbe".

Húsvét ünnepe a niceai zsinat (325) rendelkezése szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, dátum szerint március 22 és április 25 közé esik. A változó időpont miatt a változó ünnepek hozzá igazodnak (pl. Pünkösd, stb.).

Liturgikus ünneplés:

A húsvéti vigíliát követően az V. századtól (már Szent Ágoston is említi) volt húsvét hajnalán még egy szentmise, a húsvéti ünnepi mise. A szentlecke után a XI. században vezették be a szekvenciát, amelyben a feltámadt, győztes Krisztusnak, a mi Húsvéti Bárányunk dicsérete hangzik el, Mária Magdolna tanúságtételével. (Éneklése kötelező!) Már a VII. századtól végezték számos alleluja éneklésével a húsvéti vecsernyét és körmenetben vonultak a keresztkúthoz. Ez a középkorban megszűnt. Húsvéti ünneplésünkhöz tartozik, hogy a húsvéti gyertya a szentély, vagy az oltár közelében áll.

A felajánló könyörgés a Krisztus feltámadásán kívül az öröm más okairól is beszél: "Urunk, Istenünk, ujjongó húsvéti örömmel ajánljuk fel áldozatunkat, amely által csodálatosan újjászületik és növekszik Egyházad".

Az ünnep történetét, tanítását, a keresztények számára való jelentőségét a hat húsvéti prefáció mondja el. Valamennyi prefáció forrása az ősi szakramentáriumok, egy alkalommal a veronai, a többi alkalommal a Geláziusz féle. Húsvéti készülethez méltó ezek tanulmányozása.

A húsvéti szent háromnap a húsvétvasárnapi vecsernyével fejeződik be. Már Szent Ágoston is említi, hogy az újonnan megkeresztelkedtek összejöttek, és előtte ünnepélyesen elmondták a hitvallást (több leveléből vett adatok szerint).

 

A húsvéti idő

A húsvéti idő valószínűleg ószövetségi szokásból ered, melyet az ősegyház átvett, de egészen más tartalommal. Addig, amíg az ószövetségi ünneplés a Húsvét utáni ötvenedik napot aratási hálaadási ünnepnek és a Sínai szövetség megkötésének emlékére tartották, a keresztények egyetlen napnak tekintették a húsvéttól pünkösdig terjedő időszakot.

 

1.    Húsvét nyolcada és a húsvéti idő

Amikor a keresztény Húsvét ünneplése belép a történelembe, azonnal kapcsolódik hozzá az utána következő ötven nap ünneplése is. Tertullianus szerint "nagy örömmel" kell megünnepelni ezeket a napokat. Szent Ireneus szerint pedig az ünnep "egyetlen napját" jelenti ez az idő. Ebben nyilvánul meg mind a mai napig a húsvéti idő ünneplése.

Húsvét nyolcadát Rómában a "fehér ruhák hetének" nevezték. A IV. századtól a keresztség utáni oktatásokat végezték az új megkeresztelteknek. Szent Ágoston még beszédeiben is különbséget tesz az “újszülöttek" és a hívek között. Több helyen külön miseszöveg található Húsvét nyolcadára és a megkereszteltekért. A Húsvét utáni vasárnap az új megkereszteltek letették fehér ruháikat és a hívek közt megkezdték tanúságtevő életüket. Ezt a vasárnapot  "Fehérvasárnapnak" nevezzük ma is.

A húsvéti idő olvasmányait nem az Ószövetségből, hanem az Apostolok cselekedeteiből olvassuk. Az evangélium pedig szent János evangéliumából, a búcsúbeszéd egyes részei. A húsvéti idő saját éneke az "Alleluja", amelyet a misék bevonulási és áldozási énekeihez is hozzá teszünk.

 

2.    Urunk mennybemenetelének ünnepe - Áldozócsütörtök

A szentírási olvasmány (Ap Csel 1,1-11) elbeszéli a mennybemenetel eseményét a Húsvét utáni 40. napon és a Szentlélek eljövetelének megígérését, az evangéliumban pedig elhangzik Krisztus ígérete: "Én veletek vagyok minden nap a világ végéig" (Mt 28,20) és "elküldöm nektek a Vigasztalót" (Jn 16,7).

Az ünnep tartalmát és jelentőségét a prefációk foglalják össze:

"Ő föltámadása után tanítványainak valóságosan megjelent, majd szemük láttára felemelkedett a mennybe, hogy isteni életét megossza velünk" (2. prefáció) -- [...] sőt reménységgel tölt el minket, hogy követhetjük a mennybe, ahová mint az Egyház feje és az élet szerzője érkezett" (1. prefáció).

 

3.    Pünkösd ünnepe

A Pünkösd a húsvéti idő záróünnepe. Neve a pentekosthV (pentekosztész), ötvenedik szóból ered. Húsvét vigíliája mellett hosszú időn keresztül a mai nap is keresztelési nap volt. Az olvasmányok a Szentlélek eljöveteléről szólnak, a prefáció Pünkösd titkáról szól:

"A Szentlélek Pünkösdkor, az Egyház születése napján minden népre kiárasztotta az istenismeret fényét, és a sok különböző nyelvű embert az egy közös hit megvallásában egyesítette".

A szentmise ezen a napon kettős allelujával fejeződik be. Eloltják a húsvéti gyertyát és a keresztkút közelében helyezik el. (Számos helyen Pünkösd másodnapját, vagy Pünkösdhétfőt is tartanak. A liturgikus előírások szerint a Szentlélekről szóló szentmisét lehet mondani, de a húsvéti idő nem hosszabbodik meg).

A liturgika jegyzet alapján

 

 

 

 

Mány község honlapját a jacsa.NET készítette. A szerkesztők névsorához kattintson ide!