e-Kormányzat: rendeletek, határozatok  ·  Honlaptérkép  ·  Levélküldés 2019. október 23. szerda, Gyöngyi napja 
A faluról
Önkormányzatunk
Polgármesteri Hivatal
Intézmények
Civil szervezetek
Egyházak
Hasznos információk
Hírarchívum
Vállalkozói oldal
Általános közzétételi lista
Közbeszerzés
 

Mányi Közösségért Közhasznú Egyesület

Alapszabálya

(Módosított egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

 

1. rész

Általános rendelkezések

 

1.             Az egyesület neve: Mányi Közösségért Közhasznú Egyesület

 

2.             Az egyesület székhelye: H-2065, Mány. Zrínyi u. 14., Postacím: 2065. Mány. Zrínyi u. 14

 

3.             Az egyesület pecsétje: "Mányi Közösségért Közhasznú Egyesület" körirat, középen a község vázlatos címerével.

 

4.             Az egyesület alapítási éve: 2005

 

5.             A Mányi Közösségért Közhasznú Egyesület jogi személy, ifjúsági, kulturális, környezetvédelmi, természetvédelmi, kisebbségvédelmi és érdekvédelmi egyesület, működési köre az egész országra kiterjed.

 

6.             Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

 

7.             Az egyesület társulhat jogi személyiségű társaságokkal; egyesületekkel, az egyesület tagja lehet nemzetközi társaságoknak és szövetségeknek.

 

 

2. rész

Az Egyesület céljai 

 

1.               Az egyesület célja az, hogy önkéntes, önszervező cselekvések összegzésével segítse Mány község továbbfejlődését. Célja továbbá, hogy Mány község lakói élhető környezetben, lehetőségeiket és hagyományaikat, kulturális szokásaikat lehető legnagyobb mértékben kibontakoztathassák. A régió és a kistérség részeként, megmaradjon a községnépesség megtartó ereje. A ,,Mányi Közösségért Egyesület" olyan szakmai egyesület, amely egyetlen politikai pártnak és gazdasági támogatónak sem kötelezi el magát.

 

2.               Célja továbbá, hogy:

 

a)           Támogatja a község életminőségét fejlesztő programot (környezeti kultúra --környezetvédelem - egészségvédelem, oktatás, művelődés, sportolás) a program megvalósításban részt vesz, lehetősége szintjéig szervezi azokat, a lakóhelyi közösséget a részvételre mozgósítja,

b)           A helyi közösség szükségleteinek megfelelően közvetíti a különböző szakmák és szakértők gyakorlati segítését. Támogatja a helyi közélet fejlesztését célzó közművelődési tevékenységformákat; együttműködik oktatási, közművelődési, egyházi intézményekkel, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal.

c)           Fórumot teremt a különböző község- és közösségfejlesztő elképzelések-, módszerek és gyakorlatok számára. Többféle elképzelést egyesítő véleményalkotást vállal, elfogulatlan elemzéseket készít és állást foglal a községet a helyi közösséget érintő kérdésekben. Együttműködik a szomszédos községekkel.

d)           Elősegíti a helyi fejlesztéseket támogató ösztöndíjak, pályázatok elnyerését és javaslatot tesz ezek felhasználására.

e)           Keresi a menedzselés különféle forrásait, hogy ily módon is segítse a községfejlesztők munkáját. Konkrét programokat, szakmai elképzeléseket tájékoztatás és mozgósítás révén ajánl, támogat.

f)             Szükség esetén kiadói tevékenységet is folytat, beleértve a tájékoztatást szolgáló időszakos kiadványokat.

g)           Kapcsolatot alakít ki és tart fenn a német nemzetiségeket pártoló és segítő nemzetközi szervezetekkel, egyesületekkel. Meghatározónak tartja Mány község német nemzetiségi kultúrájának és hagyományainak ápolását.

h)           A községfejlesztést meghatározott társadalmi és tárgyi környezetben végzett személyiségfejlesztő tevékenységnek tekintve, ösztönzi e fejlesztés személyi és tárgyi feltételeinek javítását -- különösképpen a fiatalok irányában - és ezzel is segíti az egészséges helyi kultúra fejlesztését. A személyiségfejlesztő tevékenységében meghatározó szerepet szán a hagyományőrzésnek és helyi népszokások felélesztésének. Folytatja és bátorítja a helytörténeti kutatásokat.

 

 

3. rész

Az egyesület tevékenysége, feladatai

 

1.        A Mányi Közösségért Közhasznú Egyesület közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről a 222/2001. (XI. 21) Kormány rendelet, valamint a 90/1992. (V. 29.) Kormány rendelet rendelkezése szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának, valamint az 1998. évi LXXXVI. törvény szerint az Ifjúsági és Sportminisztériumnak kell gondoskodnia.

 

2.        Az Egyesület a társadalom és az egyén közös érdekeinek megfelelően közhasznú szervezetként az alábbi, céljai szerinti közhasznú tevékenységeket folytatja:

 

a)           Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

b)           Kulturális tevékenység,

c)           Természetvédelem,

d)           Környezetvédelem

e)           Gyermek és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúság érdekképviselet,

f)             A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

 

3.        Az Egyesület tagjain kívül mások is részesülhetnek az Egyesület által nyújtott közhasznú szolgáltatásokból.

 

4.        Az Egyesület másodlagosan vállalkozási tevékenységet is folytathat. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak a cél szerinti tevékenységre fordíthatja.

 

5.        Az Egyesület a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat látja el:

 

a)               Az Egyesület rendszeresen és módszeresen figyelemmel kíséri és elemzi a magyarság fiataljainak társadalmi, kulturális és gazdasági helyzetét, s tapasztalatait széles körben ismerteti.

b)               Állandó kapcsolatot tart a Kárpát-medencei magyarság szervezeteivel és mozgalmaival, s együttműködik minden olyan hazai és külföldi szervezettel, amely elősegíti az Egyesület céljainak megvalósítását.

c)               Nemzeti és nemzetiségi hagyományok őrzéséhez, a magyarságtudat erősítéséhez üléseivel, különféle rendezvényekkel és kiadványokkal is hozzájárul.

d)               Munkakapcsolatot tart az ifjúságvédelmi jogokat védő hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel.

e)               Állást foglal minden olyan kérdésben, amely a fiatalságot érinti, s arról a nyilvánosságot tájékoztatja.

 

6.        Az Egyesület nyitott az együttműködésre valamennyi hasonló törekvésű szervezettel és intézménnyel.

 

7.        Az Egyesület ösztönzi és támogatja az új és értékes kezdeményezéseket és törekvéseket.

 

8.        Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a szervezet pártoktól független, és azoktól anyagi támogatást nem fogad el, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 

 

4. rész

Az Egyesület szervezete és működése

 

1.       Az Egyesület szervei:

 

a)             Közgyűlés,

b)             Elnökség,

c)             Ellenőrző Bizottság,

 

Az a) pontban megjelölt az Egyesület vezető szerve, a b) pontban megjelölt az Egyesület, vezető, ügyintéző és képviseleti szerve, míg a c) pontban megjelölt az Egyesület felügyelő szerve.)

           

2.       Az Egyesület tisztségviselői:

 

a)             elnök,

b)             alelnök,

c)             titkár.  

 

3. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c) aki

ca) magyar állampolgár, vagy

cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

 

4. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)             kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)             bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

5. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki

 

c)             a vezető szerv elnöke vagy tagja,

d)             az Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

e)             az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül -- kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

f)               az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

6. Közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

7. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

8. Az Egyesület vezető szerveinek olyan nyilvántartást kell vezetniük, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

 

9. A vezető szervek döntéseiket az érintettekkel levélben közlik - a döntés meghozatalától számított 8 napon belül postára adott levélben - illetve a szélesebb nyilvánosságot érintő ügyekben a www.many.hu internetes portálon hozzák nyilvánosságra. Személyes adatokat tartalmazó, egy vagy több tagra egyéniesíthető határozat nem hozható nyilvánosságra, az érintettekkel az csak levélben közölhető.

 

10.  Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a vezető tisztségviselők, a tagok -- az elnökkel történő előzetes egyeztetés után -- betekinthetnek.

 

11.  Az Egyesület működése, szolgáltatásai igénybevételének módja és beszámolóinak közlése nyilvános, amit az Egyesület az érintettek betekintési jogával valamint a szélesebb nyilvánosságot érintő ügyekben a www.many.hu internetes portálon történő nyilvánosságra hozatallal biztosít.

 

12.  Az Egyesület az Alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a www.many.hu internetes portálon is nyilvánosságra hozza.  

 

5. rész

A közgyűlés

 

1.         Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. Ez a tagság összessége. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer az elnök hívja össze.

 

2.         Össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egytizede az ok és a cél megjelölésével azt kívánják.

 

3.         A meghívóban szerepel az ülés helye, ideje, és a megtárgyalandó napirend. A meghívót olyan időben kell közétenni, hogy a közzététel és az ülés időpontja között legalább 15 nap időköz legyen. A meghívóban szerepelnie kell a határozatképtelenség esetén megismételt közgyűlés helyének és időpontjának, valamint az arra való felhívásnak, hogy a megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

 

4.         A közgyűlések ülései nyilvánosak.

 

5.         A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagságnak több mint a fele, 50 % + 1 fő  jelen van. A közgyűlést vezető elnök az Egyesület mindenkori elnöke.

Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, a közgyűlés elnöke az eredetileg kitűzött időponttól számított 15 napon belüli időpontra a megismételt közgyűlést összehívja, amely közgyűlés az eredetileg kitűzött napi rendi pontjaiban határozhat, ezen közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

 

6.         Határozatait a közgyűlés az Alapszabályban rögzített kivételeken kívül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének a szavazata dönt.

 

7.         Titkos szavazással a közgyűlés választja meg öt évre az Elnökség tagjait, és az Ellenőrző Bizottság tagjait. A szavazás során a tagok által javasolt jelöltekre lehet szavazni. Megválasztottnak a legtöbb szavazatot elért jelölteket kell tekinteni.

 

8.         Az Alapszabálynak és az Egyesület programjának elfogadásához, illetőleg módosításához, az Egyesület feloszlatásához a határozatképes közgyűlés kétharmados szótöbbségű szavazatára van szükség.

 

9.         A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

 

10.     Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

a)             az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása

b)             az éves munkaterv és az éves költségvetés elfogadása

c)             az éves beszámoló jóváhagyása, a közhasznúsági jelentés elfogadása

d)             az Alapszabály megállapítása, módosítása

e)             az Egyesület működésének felfüggesztése, illetőleg feloszlása, más társadalmi szervezettel való egyesülése, vagyonának felhasználása

f)               az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság beszámolójának megtárgyalása és elfogadása.

g)             döntés az elismerések és jutalmak adományozásáról, tiszteletbeli tagok megválasztása

h)             megállapítja a tagdíj mértékét.

 

11.     A Közgyűlésnek az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg kell a közhasznúsági jelentést is elfogadnia. A közhasznúsági jelentésnek a 2011. évi CLXXXI. törvényben foglaltakat kell tartalmaznia. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásához a jelenlevők egyszerű szótöbbsége szükséges, amelyről nyílt szavazással döntenek. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadását követően, egy-egy példányt az Egyesület székhelyén letétbe kell helyezni. Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Egyebekben az éves beszámoló készítésének módjára, letétbe helyezésére és közzétételére a számviteli törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXXI. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

 

12.     A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

 

a)             az ülés helyét, idejét,

b)             a levezető elnök, a hitelesítő, a jegyzőkönyvvezető nevét,

c)             a határozatképesség megállapítására vonatkozó adatokat,

d)             a napirendi pontokat, az azokkal kapcsolatosan elhangzott kérdések, hozzászólások, észrevételek lényegét,

e)             a szavazás eredményét, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges a személyét),

f)               a hozott határozatok szövegét,

g)             a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személy nevét.

 

13.     A jegyzőkönyv mellékleteként csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket, beszámolókat. A jegyzőkönyvet az Egyesület székhelyén kell letenni.

 

 

6. rész

Az elnökség

 

 

1.        Az elnökség az Egyesület tisztségviselőiből álló három fős (Elnök, Alelnök Titkár) vezető testület, amelyet a Közgyűlés saját soraiból 5 éves időtartamra választ. Az elnökség két közgyűlés között jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

2.        Munkáját az elnök irányítja. Az elnökség tevékenységéről a Közgyűlésnek legalább évente egyszer, a rendes Közgyűlésen köteles beszámolni.

 

3.        Az elnökség szükség szerint, de legalább 90 naponként ülésezik.

 

4.        Az elnökségi üléseket az elnök hívja össze. A meghívóban szerepel az ülés helye, ideje, a megtárgyalandó napirend az írásos előterjesztésekkel együtt. A meghívót olyan időben kell megküldeni az elnökségi tagoknak, hogy a kézhezvétel és az ülés időpontja között legalább 15 napi időköz legyen. Indokolt esetben rendkívüli ülés is összehívható.

 

5.        Az elnökségi üléseken tanácskozási joggal részt vehet az Ellenőrző Bizottság elnöke.

 

6.        Az elnökségi ülések nyilvánosak.

 

7.        Az elnökségi ülések akkor határozatképesek, ha az elnökség tagjainak több mint a fele jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 

8.        Az Elnökség főbb feladatai és hatásköre:

 

a) éves munka- és pénzügyi tervet, illetve beszámolót és közhasznúsági jelentést készít s azt a Közgyűlés elé terjeszti,

b)               a szakmai munkacsoportok keretében kulturális, oktatási-ifjúsági, érdekvédelmi és sajtó munkacsoportot alakíthat,

c)    dönt a tagfelvételi kérelmek ügyében és a tag kizárások ügyében; határozata ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a Közgyűléshez fellebbezhetnek az érdekeltek,

d)   dönt a külkapcsolatok építésére vonatkozó javaslatokról

 

9.        A jóváhagyott költségvetés keretében pénzügyi utalványozásra az elnök, vagy a titkár jogosult. Az Egyesület körpecsétjét és bélyegzőit az elnök, az alelnök, a titkár jogosultak használni.

 

 

7. rész

Elnök, alelnök, titkár

 

1.         Az elnök:

 

a)             Az Egyesület törvényes képviselője az elnök, akit e tisztségre a Közgyűlés 5 évre választ meg, egyszerű többséggel. Az elnök a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az elnök látja el az Egyesület általános vezetését.

b)             A tisztújító Közgyűlések között folyamatosan irányítja az Egyesület munkáját, és minden fórumon képviseli és megjeleníti az Egyesületet, vagy ezzel az elnökség valamelyik tagját írásban megbízza,

c)             Kitűzi az elnökségi ülések idejét, vezeti az üléseket, meghatározza azok napirendjét, s gondoskodik az ott hozott határozatok végrehajtásáról,

d)             Felelős az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért,

e)             Dönt adminisztratív személyek alkalmazásáról és gyakorolja a munkáltatói jogokat; a titkár útján ellenőrzi a tisztségviselők munkáját,

f)               Képviseli az Egyesületet a hatóságok és más szervek, személyek előtt,

g)             Utalványozási joga van a 7. Rész 3. Pontja szerint,

h)             Dönt és intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés, az elnökség illetve más szerv hatáskörébe.

 

2.         Az alelnök:

 

a)             segíti az elnök munkáját,

b)             akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt,

 

3.         A titkár:

 

a)             az elnökkel egyeztetett módon szervezi az Egyesület munkáját, s felügyeli az adminisztratív ügyintézést,

b)             gondoskodik az Egyesület működésének személyi és tárgyi feltételeiről,

c)             közreműködik a közhasznúsági jelentés elkészítésében

d)             a tudomására jutott hiányosságokról írásban tájékoztatja az elnököt, az elnökséget, és szükség esetén az Ellenőrző Bizottságot,

e)             végzi a tagtoborzással összefüggő feladatokat,

f)               vezeti a tagnyilvántartást és a leltárt,

g)             közreműködik a rendezvények szervezésében,

h)             szervezi a hazai és a határon túli ifjúsággal való kapcsolatot,

i)               az elnök utasításai alapján előkészíti és szervezi a közgyűlések és az elnökségi ülések Alapszabály szerinti lebonyolítását,

j)               a fentiekről jegyzőkönyvet vezet és készít, amelyet az annak keltétől számított 15 napon belül elhelyez az Egyesület központi irodájában, és gondoskodik az azokban foglaltak számítástechnikai úton történő rögzítéséről és erről készült nyomtatott kiadmány hozzáférhetőségéről,

k)             figyelemmel kíséri a fentieken meghozott döntéseket, és gondoskodik azok határidőben való végrehajtásáról,

l)               adatbázist vezet az Egyesület vezető szerveinek tagjairól,

 

 

8. rész

Az Ellenőrző Bizottság

 

1.         Az Ellenőrző Bizottság összetétele: az Ellenőrző Bizottság a Közgyűlés által öt évre választott, elnökből és két tagból álló testület. E bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja az a személy, aki:

 

a)              az elnökség elnöke vagy tagja,

b)             az Egyesület a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

c)              az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást - illetve

d)             az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

2.         Az Ellenőrző Bizottság működése:

 

a)             Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.

b)             Az üléseket a Bizottság elnöke hívja össze. A meghívóban szerepel az ülés helye, ideje, a megtárgyalandó napirend az írásbeli előterjesztésekkel. A meghívót olyan időben kell elküldeni, hogy a kézhezvétel és az ülés ideje között legalább 7 napi időköz legyen.

c)             Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

d)             Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

e)             Az Ellenőrző Bizottság működésének részletes szabályait és ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.

 

3.         Az Ellenőrző Bizottság feladat- és hatásköre:

 

f)               az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a munkavállalóktól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az éves beszámoló jóváhagyása és a közhasznúsági jelentés elfogadása előtt a Bizottság erre vonatkozó véleményéről írásban tájékoztatja a közgyűlést.

g)             az Ellenőrző Bizottság elnöke az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

h)             a Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet, illetve személyt tájékoztatni, és a testület összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

·               a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé,

·              a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

i)               az intézkedésre jogosult vezetőszervet az Ellenőrző Bizottság indítványára annak megtételétől számított 45 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Bizottság is jogosult.

j)               Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

 

9. rész

Tagsági viszony keletkezése, megszűnése

és a tagsági jog felfüggesztése

 

1.        Az Egyesület:

a)             rendes,

b)             pártoló,

c)             és tiszteletbeli tagokból áll.

           

2.                                          Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.

3.    Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát belépési nyilatkozatban elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. Költségvetési szerv az Egyesület pártoló tagja nem lehet.

 

3.        Tiszteletbeli tag vagy tiszteletbeli elnök lehet az a természetes személy, akit a közgyűlés az Egyesület céljainak megfelelő különlegesen kiemelkedő munkásságáért erre érdemesnek nyilvánít.

 

4.        A jogi személy tagot az általa kijelölt természetes személy képviseli. Tevékenysége az Egyesület elnökségével kötött szerződésben határozható meg.

 

5.        Az Egyesületnek nem magyar állampolgár, illetőleg nem Magyarországon működő szervezet is tagja lehet.

 

6.        Rendes és pártoló tagok felvételéről írásbeli tagfelvételi kérelem alapján az elnökség, míg a tiszteletbeli tag felvételéről a tagok döntenek. A felvételre jelentkező tagot két rendes tagnak kell ajánlania. Határozata ellen az érintettek az Ellenőrző Bizottsághoz jogosultak fellebbezni. Nem kizáró ok, ha más civil szervezetben is tag a jelentkező. A tagságról a belépési nyilatkozatok alapján az elnökség nyilvántartást vezet, s a tagok számára tagsági igazolványt állít ki.

 

7.        A tagsági viszony megszűnik:

a)             ha a tag az Egyesületből kilép, s ezt írásban bejelenti,

b)             ha a tag meghal,

c)             ha a tagot az Egyesületből kizárják.

 

8.                                        Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

a)                                            azt a tagot, aki hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével,

b)                                            azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott,

c)                                            aki az Alapszabályban foglaltakat súlyosan megszegi vagy egyéb módon sérti vagy veszélyzeteti az Egyesület céljának elérését, illetőleg jó hírnevét

 

10. rész

A tagsági jogok és kötelezettségek

 

1.         Az Egyesület természetes tagjai jogaikat személyesen, míg a nem természetes személy tagok képviselőik útján jogosultak gyakorolni,

 

2.        A rendes tag jogai és kötelezettségei:

 

a)                                                  részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

b)    a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

c)    felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;

d)    választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

e)    indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;

f)     betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

g)    a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

 

3.        A pártoló tag jogai és kötelezettségei:

 

a)                                                 tanácskozási joggal (javaslattételi, véleményezési jog) részt vehet a Közgyűlésen,

b)                                                igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, tagdíjfizetési kötelezettsége, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

 

4.     A tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei:

 

a)  tanácskozási joggal (javaslattételi, véleményezési jog) részt vehet a Közgyűlésen,

b)  tisztségre nem választható, tagdíjfizetési kötelezettsége, szavazati joga nincs. 

 

11. rész

Az Egyesület gazdálkodása

 

1.        Az Egyesület bevételei:

 

a) tagdíj;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

 

A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

 

2.      Az Egyesület költségei:

 

a.              a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

b.              az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

c.              a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

d.              a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

3.      Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tisztségviselők, tagok az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

4.        Az Egyesület, mint közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a tagot, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

5.      Az Egyesület nyilvántartásaira a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Vagyonával az Egyesület a hatályos pénzügyi szabályok, az Alapszabály és az éves költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodásról a titkár számadást vezet.

 

6.      A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

Az egyesület beszámolási kötelezettségére egyebekben a számviteli törvény valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) rendelkezései irányadóak.

 

 

3.      rész

Az egyesület megszűnése

 

1./  Megszűnik az egyesület:

 

a) a Közgyűlés döntése alapján átalakul;

b) a Közgyűlés a feloszlásáról határoz;

c) a Bíróság feloszlatja;

d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeként a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését;

e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.

 

2./   A 1./ pont b)-e) pontokba foglalt esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg, az alábbiak szerint:

       - b) pont esetében végelszámolási eljárást,

- c)-d) pontban foglaltak esetében kényszervégelszámolási eljárást

- e) pont esetében csőd,- illetőleg felszámolási eljárást kell lefolytatni.

 

A végelszámolásra és a kényszer-végelszámolásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rendelkezéseit a Civil törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A csőd,- illetve felszámolási eljárásra a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csőd tv.) rendelkezéseit Civil törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

3./   A Közgyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

 

4./   Az Egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt Egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

 

5./   Az Egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

13. rész

Záró rendelkezések

 

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv., a Civil törvény, a Ctv., a Csőd tv., a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

 

Kelt.: Mányon, 2013. április  5. napján.  

                                                                                              Guba Imre

                                                                                              elnök

 

 

 

Mány község honlapját a jacsa.NET készítette. A szerkesztők névsorához kattintson ide!