e-Kormányzat: rendeletek, határozatok  ·  Honlaptérkép  ·  Levélküldés 2020. június 05. péntek, Fatime napja 
A faluról
Önkormányzatunk
Polgármesteri Hivatal
Intézmények
Civil szervezetek
Egyházak
Hasznos információk
Hírarchívum
Vállalkozói oldal
Általános közzétételi lista
Közbeszerzés
 

Alapvető jogok és kötelezettségek a hatósági eljárás során

 

Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez való jog, így a:

 

1. Tájékoztatáshoz és tudomásszerzéshez való jog

 

A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.

A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről.

Az eljárás megindításáról az ügyfelet általában az eljárás megindításától számított öt napon belül értesíteni kell.

Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő.

A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg. A végzést az ügyféllel, illetve az eljárás olyan egyéb résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetve akinek a jogi helyzetét közvetlenül érinti.

 

2. Nyilatkozattétel joga és a bizonyítás kezdeményezésének joga

 

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy megszünteti az eljárást.

Az ügyfél a nyilatkozattételt - fő szabályként - megtagadhatja. Törvény vagy kormányrendelet ugyanakkor kötelezővé teheti, hogy az ügyfél a hivatalból folytatott eljárásban közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat. És jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adattok közlése esetére.

  • A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésére álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. [2004. évi CXL. törvény 50. § (1) bek.] A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt, azonban a határozatnak tartalmaznia kell az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait.

Ha a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról - ha az ügy körülményeiből más nem következik - legalább öt nappal korábban értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson (szemlén, tárgyaláson) részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni arra az ügyfélre is, akinek kérelmére az eljárást megindították. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy az az eljárási cselekmény időpontja előtt legalább öt nappal az ügyfélhez megérkezzen.

Az ügyfél is tehet a szakértő személyére javaslatot. Abban az esetben, ha az ügyfél megelőlegezi a szükséges költségeket, kérelmére a közigazgatási hatóság a kirendelt szakértőn kívül más szakértőt is kirendelhet.

 

3. Határidőn belüli döntéshez való jog

 

Az ügyfeleket megilleti a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.

Az általános ügyintézési határidő harminc nap. Kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni. Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc - kiskorú ügyében legfeljebb tizenöt - nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet.

A szakhatóság eljárására irányadó általános ügyintézési határidő tizenöt nap. A szakhatóság vezetője a határidőt egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.

 

4. Döntés követelésének joga, az eljárás befejezésének igénylése

 

Fontos, hogy legyen az ügyfél kezében olyan eszköz, amely a hatóság mulasztása ellen nyújt számára védelmet. A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv - kérelemre vagy hivatalból - soron kívül, de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát.

A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja.

Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez.

 

5. Az anyanyelv és a kisebbségi nyelv használata a törvényben meghatározott keretek között

 

A hatóság kártérítési és kártalanítási kötelezettsége

 

A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti (kártérítés). A hatóság jogszerű jogszerű károkozás esetén a kártalanítás szabályai szerint ellensúlyozza az okozott kárt (kártalanítás).

 

A hatóság kötelezettsége a védett titkok megőrzésére és a személyes adatok védelmére

A hatóság gondoskodik a törvény által védett titok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről.;

 

A jóhiszemű eljárás követelménye

Az ügyfél köteles a közigazgatási hatósági eljárás során jóhiszemű eljárni;

Ezért az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.

A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni.

 

Képviselethez való jog

Az ügyfél a közigazgatási hatósági eljárásban személyesen vagy más személy útján járhat el. Az ügyfél helyett képviselője vagy meghatalmazottja akkor járhat el, ha nem írja elő jogszabály az ügyfél személyes megjelenési kötelezettségét.

A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfelet törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, valamint a törvényben meghatározott feltételek bekövetkezésekor a kirendelt ügygondnok képviselheti. A törvényes képviselő és az ügygondnok az ügyfél helyett vesz részt az eljárásban, a meghatalmazott pedig a meghatalmazástól függően az ügyfél helyett vagy az ügyfél mellett (segítőként) járhat el. A képviselő közreműködése nem zárja ki azt, hogy vele együtt az eljárásban a képviselt ügyfél is részt vegyen. A természetes személy ügyfél részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni - törvényes képviselő vagy meghatalmazott hiányában - a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki .

 

Az iratbetekintés joga

Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Ez a jog akkor is megilleti, ha korábban nem vett részt az eljárásban.

Nem tekinthet be az ügyfél

  1. a határozat (végzés) tervezetébe,
  2. a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe,
  3. a tanú vagy a bejelentő természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a hatóság a tanú, illetve a bejelentő természetes személyazonosító adatait zártan kezeli,
  4. betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba,
  5. a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában .

Az ügyfélen kívül az eljárásban részt nem vevő harmadik személy akkor tekinthet be az iratokba, ha igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

A hatóság bárki számára hozzáférhetővé teszi azokat a döntéseket, amelyeket

  1. állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy ügyfélnek e tevékenységével kapcsolatban hozott;
  2. közérdekű keresetindítással meg lehet támadni;
  3. az adott tevékenységgel összefüggésben a hatásterületen élő lakosság jelentős részét érintő ügyben hozott;
  4. a fogyasztók, illetve a munkavállalók munkavédelmi, munkabiztonsági jogait közvetlenül érintő ügyben hozott;
  5. az épített és természeti környezet, illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló tevékenységgel kapcsolatos ügyben hozott;
  6. korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások elosztásáról, illetve felhasználásáról hozott;
  7. olyan ügyekben hozott, amelyekben az ügyfél számára kizárólagos vagy különleges jogot biztosított;
  8. törvény rendelkezései szerint hozzáférhetővé kell tenni .

Jogorvoslathoz való jog

Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások

  1. a fellebbezési eljárás,
  2. a bírósági felülvizsgálat,
  3. az újrafelvételi eljárás,
  4. a méltányossági eljárás

Mind kérelemre, mind hivatalból lehetséges a döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése..

 

Az ügyfelet az eljárás során megillető egyéb jogosultságok

Az ügyfélnek lehetősége van a köztisztviselővel kapcsolatban fennálló kizárási ok bejelentésére is, a kizárás tárgyában a hatóság vezetője végzésben dönt

 

Mány község honlapját a jacsa.NET készítette. A szerkesztők névsorához kattintson ide!